~A haja szürkés volt...Gyönyörű!Ahoz képest, hogy az ellenségem...LOUÉ!!!!Miket beszélsz te itt???!!!!Megbuggyantál????!!Agrrr!~
-Khmmm...Ő Loel, régi jó barátom...
Megint leesett az állam.Ez a fickó VELÜNK FOG TOVÁBB JÖNNI!!!Azt pedig nem lehet...
Wertoash.Pont dél van.Azóta két hét telt el.És semmi sem történt!!!Vagy mégis...?!
Nos:
Álmom volt.Ami, nekünk szellemeknek nem szokásos dolog[mint az embereknek egy démon a kertjükben, ha kapál...Ez speciel én volnék...xD],úgyhogy figyeltem.Különös volt.Újra átéltem a hosszú háborút, a sok áldozat szenvedését, a fajtám majdnemkipusztulását.Szomorú lettem tőle.~Biztos az angyal jelenléte miatt van!~gondoltam, de ő is savanyú képpel jött tíz napja reggelizni.~Valami baja lehet, mert a szokásosnál is sápadtabb...és nem is eszik semmit...~hmmm...Egy hatalmasat ásítottam.
-Hoon, mi lesz ma a kaja?Valami kemény?
-Lulu, leszokhatnál erről, mert még a végén nem lesz egy árva kanalunk se!!
-Kedves Hoon!Szeretném tudni, mit eszünk ma!!!Értve vagyok??!
Amúgy a reggeli valami bográcsos nevű vacak volt, nekem nem igazán jött be.Mert én egy szellem vagyok.Teljesen átlagos fajata.Szerintem...De a társaim szerint viszont én volnék a legendában [2.Nagykönyv, 25.darab 3851.oldal 49.fejezet...]szereplő árnydémon egyik leszármazottja vagyok.Hahaha.Még mit nem!!Az kéne még!Nos, ez azt hiszem, hogy nem igaz.Ez pedig teljes mértékben biztos!
-Loué!Itt vagy még, vagy ez csak a tested?-Hoon a szívbajt hozta rám-Mert mondani szeretnék valamit!Most azonnal tovább kell mennünk, mert hamarosan vihar lesz, és szállást akarok tudni a fejem felett!
-Si!Én is így gondolom...-Ron tett egy lépést előre-Mikor indulunk?
Sóhajtottam: -Azonnal, gyerekek türelem!!-elindultunk.Természetesen az idegen angyal is velünk jött.
Hoon-nak igaza volt.Túl későn indultunk el.A vihar már a nyakunkon volt, mikor még egy tanyácsa sem volt a közelben.
-EEESNIIII FOOOG!!!
-Van egy ötletem...Repüljünk, úgy talán gyorsabbak leszünk...
-Igazad van, Ron!Akkor indulááááás!!!-felemelkedtünk.És pontosan ekkor!Az összes eső a ruhánkba szívódott, és hiába mentünk a lehető leggyorsabban, megáztunk.Hát ez van, barátaim.Ez van...
Nagy vihar volt.A háborúra emlékeztetett."Azon az éjszakán...Sötét honolt.A temetőben voltam.Hianna Swoltar...Ő volt az...Emlékszem!!Kezemet az ernyedt virágok fölé emeltem.Tenyerem alatt egy fehéren villogó fénygömb jelent meg.Vártam.De nem történt semmi.Ilyenkor éjféltájt nincs senki a temető környékén.Csak a szellemek, akik a holtakat élesztgetik.Mint én...Közben kitört a vihar.Tombolt, mint a rab sárkányok.Lépteket hallottam.Jött valaki!!De képtelen voltam megmozdulni.-Egy démon!-igaza volt...-Meg fogunk halni!-Testem körvonalai kezdtek eltűnni.Még visszajövök!Vissza...Ez volt a csaták előt egy évvel...A légsík üres volt.Normális időben ez lehetetlen, mert mi mindig megyünk valahová.De most nem.Most nem...Hianna Swoltar.Itt volt!Volt..."
-Város a láthatáron!!!-visította Hoe-Gyere már Lulu!Végre szállást kapunk!!!
Loel a sor végén lépkedett.A szárnyi csurom vizesek voltak, lehetetlenség lett volna velük röpülnie.Ő is, én is tartottam az öt méteres távolságot.Biztos, ami biztos alapon."Az angyalok ereje a gyógyítás.Ők nem tudnak pusztítani.A démonok célja a világ elpusztítása.Semmi más...Hianna Swoltar.A szellemek papnője.Elhunyt.Az angyalok ölték meg.De én láttam őt!Itt volt!A borús időkre akart minket figyelmeztetni.De a társaim nem hallgattak rá.-Hisz te hulla vagy!-mondogatták.De nem volt igazuk.A háború elkerülhetetlen volt.Támadtak!!A fajtám fele kipusztult.De az ővéké is...Nem voltam túlzottan gyugodt.Ők sem.Lemészárolták a szellemeket.De mi is őket..."