ghostking

  Kivettünk két szobát a fogadóban.Vacsoráztunk, amikor...

-Loué, te tényleg AZ A LOUÉ vagy?-Loel hangja kutakodóan csengett-Mert akkor ismerlek.

-Én is-a lehető legmesszebb ültem tőle.-Sajnos én is ismerlek...Milyen kááár...-Hirtelen ugyanaz a név ugrott a fejembe.Hianna Swoltar!A szellempapnő!Láttam az imént kimenni egy antik ékszerboltból!Vajon az a Hianna tényleg az a Hianna akire gondolok?Remélem igazam van!

<---Hianna Swoltar, a szellempapnő

~Ha valóba ő volt az, akkor valamiféle veszélyre akar figyelmeztetni.Biztosan!~Hianna rendkívüli démon volt.Rendelkezett fehér mágiával, amivel a normális szellemek nem tudnak hová rakni.De ő más volt, mit a többiek.6391 évesen ment el végleg.

"A seregek egymással szemben álltak.Farkasszemet néztünk a halállal, de nem féltünk.Sohasem adjuk fel az álmainkat!-mondta mindig Hianna.-Így helyesen tudunk majd dönteni, és oda megyünk majd, ahová a szívünk húz.Ő maga biztosan oda jutott.Az angyalok vezére hatalmas volt.A mienk eg pap, ki rendkívül gyors volt.Ő volt a vezetőnk.Ha hallgattak volna Hiannára, akkor nem lettünk volna akkora pácban akkor.De nem tették.A csata elkezdődött!!!Én a sereg végén álltam, és a parancsra vártam.De az nem jött.Egyre több lett az elesett mindkét oldalon, de az angyalok jobban álltak.Eljött az én időm!Előre mentem.Akkor még kicsi voltam, élettelen és ostoba.De tudtam, a hazámért és a fajtámért meg kell tennem!És megtettem...Megtettem azt, amit tőlem el lehetett várni.Harcoltam utolsó véremig.Harcoltam..."

   -Lulu!!!!Figyelj már ide!...Semmit sem hallottál, ugye?Sosem változol...

"Megálltam.Előtem ezer és ezer angyal állt.Valahogy látták bennem a spirituszt, és készülni kezdtek a mindent eldöntő csatára.Kinyújtottam a kezemet.Egyetlen suhintásomra több százezret robbantottam fel.És mégegszer...A robbanások igencsak hangossak és erőteljessek voltak.Az ellenség ide-oda szállt szét.Emlékeztem Hianna tanácsára:Mindig úgy harcolj, ahogy az adott helyzetben azt elvárják!Én megtettem mindent, és még annál is többet, de egyáltalán nem éreztem jól magam.A papnő jelenlétét viszont éreztem.Mintha figyelt volna!Éreztem a tekintetét magamon..."

<--Amikor a százéves háborúban harcolok

"És ott volt Ő.Láttam, mintha csak tegnap lett volna.A köpenyébe belekapott a hűvös szellő, a kardjáról le-lecsöppent honfitársaim vére.Most pedig itt ül, alig néhány méterre tőlem, és átérzi a fájdalmamat...Ott volt.És ellenünk harcolt.Az ellenségem.A haja akkor is szürkén hasított bele s szélbe, szavai szívembe marták magukat.Utáltam.Még most is...Az idő múlik, de nem felejt...És én se.Hiába rossz a memóriám, erre kifejezetten emlékszem.Sajnos...Loel.A fehér angyalok egyik kiemelkedő alakja.A társaim gyilkosának egyike.És én akkor ki vagyok?Bérgyilkos?Elmebeteg?Miii?Démon vagyok.Árnydémon..."

   Hoon az ágyon feküdt és a lábát babrálta, mikor beléptem.Ijedten nézett rám.~Ugyan mi a fészkes fene baja lehet ennek is???~

-Miről maradtam le vacsora közben, Hoon?

-Hááát, Loel szerint sokat változtál...-igaza is volt[lásd a felső képet, azon én vagyok még a csata idejéről], mert tényleg változtam.De inkább belülről, mint kívülről.-És engem érdekelne, milyen volt a háború...Elmondod, lécci??!

-...

                                                                                        folytatjuk...

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat